„Ilyen az, amikor visszaengedik az oroszokat!” – odaszúrt vb-ezüstérmesünk
Kós Hubert egy ifjú orosz mögé szorult a budapesti világbajnokságon. Így értékelt!
Alekszandr Djukov elnök reménykedik, a tények mást mondanak.
Alekszandr Djukov, az Orosz Labdarúgó Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy válogatottjuk szerepelhet a következő világbajnokságon, amelyet Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok közösen rendez 2026. június 11. és július 19. között – írja a Rangadó az insidethegames.biz nyomán. A nagy kérdés, hogyan képzelik el az agresszorok, és azt, hogy miattuk megváltoztatják a selejtezőcsoportok sorsolását.
Mint ismert, miután Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és kirobbantotta Európában a második világháború óta a legnagyobb konfliktust, a globális intézmények megtiltották az orosz csapatok és játékosok versenyeken való részvételét. 2022 februárjában a Nemzetközi- (FIFA), majd utána az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) is felfüggesztette az orosz klubok és válogatottak nemzetközi versenyeken való részvételét az ukrajnai háború miatt.
„Változás van a levegőben, és arra számítok, hogy jövőre megfordul a dagály, ami az összes nemzeti csapatunk és labdarúgó-klubunk visszatérését illeti a nemzetközi porondon. Ahhoz, hogy részt vehessünk a világbajnoki selejtezőkön, a FIFA-nak és az UEFA-nak vissza kell vonnia a 2022. február végén hozott döntéseket. Ezeket a döntéseket nem vonták vissza, vagyis nem vehetünk részt a végső sorsoláson” – mondta Alekszandr Djukov, aki újabb ciklusra pályázna az RFU elnöki posztján.
A helyzet az, hogy decemberben valóban kisorsolták a csoportokat – Oroszország nélkül, de Fehéroroszországgal a mezőnyben. A selejtezők március 21-én már több csoportban megkezdődnek. Időben az egyetlen esélyt az kínálja, hogy a Nemzetek Ligája-rájátszásban érintettek küzdelmei csupán jövő ősszel rajtolnak, esetleg azokba bekerülhetne Oroszország egy kedvező fordulat nyomán...
„Amíg el nem kezdődtek a meccsek, addig van esély. A közelmúltban láthattunk egyéni sportolókat nemzetközi versenyeken, és ez pozitív jele annak, hogy hamarosan feloldják az orosz futballra vonatkozó hasonló eltiltásokat”
– reménykedett Djukov.
Az oroszok bizakodását táplálja, hogy a közelmúltban több más sportágban esélyt kaptak az orosz sportolók. A 2024-es párizsi olimpián néhány orosz és fehérorosz semleges színekben versenyzett, de nemzete zászlaját, himnuszát nem használhatta, valamint szigorúan ellenőrizték a korábbi katonai kapcsolatukat, esetleges háború támogatását is. A minap a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség bejelentette, hogy korlátozott számú egyéni induló semleges státuszban részt vehet a 2026-os téli olimpia kvalifikációs versenyein – szigorú feltételekhez kötve. A decemberi budapesti rövidpályás úszó világbajnokságon is szerepeltek oroszok és fehéroroszok, Kós Hubertet éppen egy fiatal orosz előzte meg 100 háton. Ellenben
jelzésértékű a vízilabda szakág állásfoglalása: a nemzetközi szervezetek azért nem engedik vissza az oroszokat, mert fizikailag érintkeznek egymással az ellenfelek.
Ez igaz (lenne) a labdarúgásra is, nem is beszélve arról, hogy – bár a fehéroroszok zárt kapuk mögött játszanak – a szurkolók esetleges jelenléte még inkább konfliktusokhoz vezethetne.
Ezt is ajánljuk a témában
Kós Hubert egy ifjú orosz mögé szorult a budapesti világbajnokságon. Így értékelt!
A 2026-os észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság, amelyen először 48 csapat vesz részt új formátumban a 32 helyett, a társrendező országok 16 városában zajlik majd. A 2022-es vb előtt az oroszok lengyelek elleni pótselejtezőjét törölték. Lewandowskiék így játék nélkül jutottak tovább, s a svédeket megverve kvalifikálták magukat Katarba.
A Szbornaja tétmeccsek nélkül is igyekszik játékban maradni, Valerij Karpin együttese 2024-ben öt hivatalos mérkőzésen lépett pályára, és mindenkit megvert: Szerbia (4-0), Fehéroroszország (4-0), Vietnám (3-0), Brinei (11-0) és Szíria (4-0). Ha nem is világverő csapatok ellen, ám tekintélyes eredménysort produkáltak Miranchukék.
Nyitókép: AFP/Pavel Bednyakov